Bivak Nepálban:

Rögzítés a legmagasabb szinten

Bivak Nepálban:
A Himalája első 5080 méteres magasságban épült menedékháza 2019-ben készült el. A nepáli Rolwaling régióban található építményt azóta is használják a helyiek és hegymászók. A hegyek által körülvett vészkunyhó rögzítéséhez 24 flakon fischer FIS SB High Speed 290 S injektáló ragasztót használtak fel. A David Lama menedékház „lábait” M20-as menetes szárakkal erősítették a sziklába.

Közel a tibeti határhoz, Rolwaling és a jól ismert Khumbu-völgy (Trashi Labtsa Pass) között, amely az Everest régió része virágzik a túrázás. Nem minden hegymászó ragaszkodik a Mount Everest, a föld legmagasabb pontjának (8848 m) a meghódításához. Egyre több túrázó választ tudatosan a tömegturizmustól távolabb eső útvonalakat, hogy megtapasztalhassa a Great Himalaya Trail hálózat festői szépségét és rejtettségét.

Ralf Ohnmacht, a bivakprojekt társkezdeményezője ismeri a Rolwaling-völgyet Nepál északkeleti részén. És ismeri a turizmus szempontjából még fejletlen térség és lakóinak problémáit. A 42 éves osztrák hegymászóval a projekt kedvezőtlen körülmények közötti megvalósításáról, valamint a logisztikai nehézségekről, a bivak építésének és megerősítésének nehézségeiről beszélgettünk.
„Soha nem az anyagi haszonszerzésért építettünk bivakokat.” – Ralf Ohnmacht, a menedékhely felállítására irányuló expedíció egyik kezdeményezője.
Copyright: Stefan Voitl
Ralf Ohnmacht
A legmagasabb helyre épített bivak.

Ralf Ohnmacht (42 éves) építész és technikus családból származik. Így nem csoda, hogy a középiskola után úgy döntött, hogy mérnöknek tanul. Az "Orvosok Határok Nélkül" és a Voigt+Wipp Ipari Kutatások műszaki tanácsadója után az Ohnmacht jelenleg egy gépészeti és folyamatmérnöki irodát működtet. A végzett mérnök bizonyos mértékig alumíniumból úgynevezett poli bivakokat tervez és épít. Édesapja, Helmut közel 50 évvel ezelőtt fejlesztette ki a nyolcszögletű bivakdobozokat. Ezért 1971-ben formatervezési állami díjat kapott. A bivakokat ma már világszerte használják. Többek között nyolc ilyen sürgősségi menedékhely található az Antarktiszon, tíz pedig az Alpokban.

Mr. Ohnmacht, honnan jött az ötlet, hogy menedékhelyet, bivakot építsenek a Himalájában?

Ralf Ohnmacht: A kiváltó ok egy 2015-ös földrengés volt, amely nagyon erősen érintette Rolwaling környékét. A következő két évben számos spontán segélyprojekt jelent meg házak, utak és az infrastruktúra újjáépítésére. A Trashi Labtsa-hágó nehéz átkelésének problémája a két tiroli segítőnek, Josef Einwallernek és Stephan Kecknek ébresztette fel a figyelmét.

És akkor mindketten felhívtak téged?

Ralf Ohnmacht: Igen, Josef Einwaller felhívott, és azt mondta: „Szükségünk van egy bivakra – a legmagasabb helyre, ahová valaha építettél!” Ez 2017 tavaszán volt.

Mi történt aztán?

Ralf Ohnmacht: Gyorsan megegyeztünk abban, hogy az expedíciót magán segélyprojektként szeretnénk lebonyolítani. Szóval Josef, Stephan és én összeültünk, és elkezdtük a tervezését.

A Rolwaling-völgyet választotta helyszínül, távol a tömegturizmustól – miért?

Ralf Ohnmacht: Az időjárási körülmények szélsőségesek, a sziklás táj pedig nehéz terep. Nincsenek biztonságos helyek az éjszakára, nagy a sziklák lezuhanásának veszélye. Ráadásul a Rolwaling-völgy a Himalája azon területei közé tartozik, amelyeket leginkább sújtottak a földrengések által. Mindez oda vezet, hogy nagyon sok ember az életét veszti a hágó átkelőjénél. És ők főként helyi hegyi vezetők és hordárok, akik a meglehetősen szegény Rolwaling régióból a gazdagabb Khumbu régióba ingáznak dolgozni vagy kereskedni. A sürgősségi menedékhellyel kifejezetten a Rolwaling régió lakosságának biztonságát szerettük volna növelni, egyúttal elősegíteni a turizmusfejlesztést és a kereskedelmet a helyi lakosság megélhetésének javítása érdekében.

Milyen típusú bivakot választottál?

Ralf Ohnmacht: A több mint 5000 méteren történő elhelyezés és a hatalmas logisztikai kihívások miatt egy karcsúbb típusú poli-bivak mellett döntöttünk - anyagtakarékos alapfelépítéssel, egyszerűsített falszerkezettel és karcsúsított belsővel. Az ágyakat és a szigetelést is kihagytuk első körben; de ez a következő próbálkozásnál utólag beépítésre került.

Poli-bivak

A moduláris rendszeren alapuló bivak könnyű, előgyártott egyedi elemekből áll. Az épületfizikailag hibátlan konstrukció terepviszonyoktól függetlenül MERO térvázra épül. A különböző méretű és funkciójú típusok rövid idő alatt a helyszínen összeállíthatóak, minimalizálva ezzel a szerelési és szállítási költségeket. A polibivakok immár 50 éve bizonyítanak kutatóállomásként és szálláshelyként az Antarktisz jégmezőin, valamint mérőállomásokként és menedékházként az Alpokban. A Rolwaling Valley Bivouac aerodinamikus formájának és kiváló minőségű, korrózió és UV-álló anyagainak és a tömítőanyagoknak köszönhetően rendkívül szél- és időjárásálló.

Siker a második próbálkozásra

Mit kell figyelembe venni egy ilyen expedíció megtervezésekor?

Ralf Ohnmacht: Ez hihetetlenül sok részlet. A kérdések a következők: – Hol kell pontosan elhelyezni a menedékházat? Milyen típusú bivakot használjunk? És hogyan finanszírozzuk az egészet? - ez a kérdések egy része. A másik a konkrét logisztikai előkészületek: Hogyan jutunk hozzá az anyaghoz 5080 méteres magasságban? Milyen engedélyek szükségesek? Mit lehet szállítani helikopterrel és mit kell gyalogosan? 2018-ban végül éppen a szervezési problémák sokasága miatt buktunk el. Így ideiglenesen elhelyeztük a bivakot 4000 méteren, és úgy repültünk haza, hogy igazából nem értünk el semmit.

Mi volt a cél?

Ralf Ohnmacht: Szerettünk volna egy évvel később visszatérni, és helikopteres támogatással teljesíteni küldetésünket.

Egy hét túra a sok csomaggal – ez óriási!

Ralf Ohnmacht: Ez igaz – különösen azért, mert néhány része rendkívül nehéz volt. Kezdésként három napon keresztül mentünk át gleccsereken, jégen és köveken.

 

Aztán jeges ösvények és via ferraták váltották egymást. Tovább bonyolította a helyzetünket, hogy a helikopterrel nem lehetett csak úgy egyszerűen felrepíteni a bivak elemeit Katmanduból a hágóra.

Miért nem?

Ralf Ohnmacht: Ennek az volt az oka, hogy ugyanaz a helikopter, amely az alpesi mezőkön 800 kg-os terhet is szállíthat, az 5000 méteres tengerszint feletti magasságokban biztonsági okokból csupán 150 kg-ot emelhet fel drótkötéllel. Egy nagyobb szerszámosláda, plusz néhány elem, és már tele is egy járat.

Hogyan oldottátok meg?

Ralf Ohnmacht: A nepáli hordárok gyalog cipelték a terepen át a bivak háromméteres alumíniumelemeit, a helikopter csak az utolsó néhány méternyi magasságon kapott szerepet.

A csapat akikre büszkék lehetünk (balról): Stefan Voitl, Stephan Keck, Peter Ortner és Ralf Ohnmacht a David Lama bivak előtt (5080 m).
Copyright: Fabio Keck/Bergkult Productions

Az expedíciós csapat 2018-ban kudarcot vallott a megoldandó szervezési kérdések sokasága miatt. A bivakot így 4000 méteres magasságban egy ideiglenes helyen tárolták, majd a következő évben helikopteres támogatással végül sikerült teljesíteni a küldetést. A 15 fős csapat 2019 októberében tért vissza Katmanduba. A rengeteg szerszám és felszerelés miatt a csapat először egy bérelt busszal indult el a nepáli fővárosból, amellyel 12 óra alatt jutottak el a tibeti határ közelében fekvő Naa-völgyig. Innen gyalog folytatták az utat egy héten át, 1300 méteres magasságról indulva, egészen a bivak Rolwaling-völgyi felállítási pontjáig. A csapatnak, amelyet időszakosan 25 nepáli hordár is kísért, majdnem 4000 méteres szintemelkedést kellett leküzdenie. Az egyes szakaszokat szándékosan rövidre vették a hegyibetegség megelőzése érdekében, így a hegymászók fokozatosan alkalmazkodhattak a magassághoz. Az alaptáborok is csak napi 3-400 méteres szintkülönbségre voltak egymástól.

Nem felejtettünk el semmit? Az expedíció tagjai indulás előtt még egyszer átnéznek minden anyagot.
Copyright: Fabio Keck/Bergkult Productions
Ugyanaz a helikopter, amely az alpesi mezők felett 800 kg-os terhet is szállíthat, az 5000 méteres tengerszint feletti magasságokban biztonsági okokból csupán 150 kg-ot emelhet fel drótkötéllel.
Copyright: Fabio Keck/Bergkult Productions

Aztán következett az építkezés…

Ralf Ohnmacht: Igen, ez egy újabb nagy erőfeszítés volt. A bivakot ezután két nap alatt állították fel egy két gleccser között magasodó, mindkét oldalán meredek szikla tetején. Szélsőséges időjárási viszonyoknak eléggé kitett helyen, de végül minden simán ment.

Ha jól tudom a rögzítés részét képezte a FIS SB High Speed 390 S injektáló ragasztó a fischertől?

Ralf Ohnmacht: A gyorsan kötő ragasztó ideálisnak bizonyult a Himalájában uralkodó extrém körülmények és hőmérsékleti viszonyok közepette. Jó érzéssel tölt el bennünket az a tény, hogy a Superbond ragasztó érvényes ETA-engedéllyel rendelkezik a repedéses betonhoz és a szeizmikus terhelésekhez is. Nagyon hálásak vagyunk fischernek, a szaktanácsokért, és támogatásért, hiszen ennek a bivaknak 50 év múlva is állnia kell.

Pontosan hogyan rögzítették a poli-bivakot a sziklához?

Ralf Ohnmacht: A menedékház hat, állítható alaplappal ellátott „lábon” áll, amelyek mindegyikét négy, mintegy 30 cm mélyen befúrt M20-as menetes szár rögzíti a sziklához. A fúráshoz két, akkumulátoros fúrókalapácsot használtunk, a töltést egy hordozható generátorral oldottuk meg. A homogén, tömör sziklának köszönhetően szitahüvelyekre nem volt szükség. Szervező kollégáim nevében szeretnék köszönetet mondani a trieri Trierer Werkzeughandel GmbH cégnek, akik nemcsak a rögzítés műszaki tervezéséről gondoskodtak, hanem Christian Klemens személyében számos szerszámot és gépet szponzoráltak. Ezenkívül Frank Flohe, a TWH alkalmazottja is részt vett az expedícióban.

Micsoda teljesítmény: két napon belül felépült a bivak a sziklán.
Copyright: Stefan Voitl

A nagy himalája ösvény

A Great Himalaya Trail (GHT) lehetővé teszi a magashegység nepáli részén a hosszirányú átkelést. A mintegy 1700 kilométeres távon a hegymászók akár 29 hágón is átkelnek, amelyek közül a legmagasabb 6200 méter magas. A túra legjárhatóbb időszaka februártól júliusig, valamint szeptember közepétől december közepéig tart. A teljes GHT bejárásához kb. 150 és 170 napra van szükség.

cd-blue-54ff7c8c74-2pfgf